Ez egy fantasztikusan kitalált és megalkotott játék, de sajnos nem az „én játékom”. Mivel ez totálisan szubjektív, így nem is szeretném bármilyen szempontból rossznak titulálni, egyszerűen csak leírom, hogy én miért nem szeretem.
Röviden: mert se tematikailag, se külcsínben és sem mechanikában nem fogott meg. A szabálykönyv rettenetesen rosszul szerkesztett, de azon túl lehet tenni magunkat, nekem nagyobb probléma volt, hogy mire átláttam a játékot, az alapos tervezhetőséhgét, a stratégiai lehetőségeket, egyszerűen elment tőle a kedvem és ahogy végiggondoltam, hogy most még 1-1.5 órát azzal fogok tölteni, hogy ezeket véghezvigyem, már unatkoztam.
Pedig ez egy tényleg nagyon jó és összetett játék, de engem nagyon messzire elkerült a flow....
A harmadik legjobb írogatós játék valaha a szememben, közvetlenül a Köszöntünk... és a Következő megálló után.
Az előbb említett játékokhoz képest viszont találn ez az, amiben tengernyi lehetőségünk és sokkal nagyobb szabadságunk van, viszont annyira szűk és kevés az idő ennek a végrehajtására, hogy garantáltan szenvedni fogunk, és meg fogunk küzdeni minden pontért.
Nem fog minden sikerülni, de nem is kell. Az asszimmetrikus táblák nagyon jók és a közös tábla talán az eddigi leginteraktívabb írogatós játékká teszi ezt a gyors és agyégető, igazán kiváló fillert.
Jó játék, de belőlem hiányzik valami, amitől én ezt 4-5 alkalom után újra elővettem volna. Absztrakt játék esetén mindig megvan az esélye annak, hogy minden játék kísértetiesen hasonlít egymásra. Az Azul esetén én ezt halmozottan éreztem. Puszta szerencse kérdése, ha tapasztalt játékosok játszanak, hogy éppen nyerek vagy veszítek. Ráhatás nélkül tudunk egymás elől elvinni olyan dolgokat, amiket ráhatás nélkül vakon húzunk egy zsákból. Nincsen ezzel baj, ez is egy stílus, de valamiért azt érzem, hogy belőlem hiányzik valami, ami néhány gamer társamban megvan, akik imádják az Azult és mindig találnak benne újrajátszhatóságot. Pedig valami bennem is van... A Calicot speciel akármikor újra tudom játszani, mindig másnak érzem a partit és imádom, pedig ugyanúgy random húzott lapokat viszünk el ráhatás nélkül egymás orra elől.
Ez a játék színtiszta zsenialitás. Nincsenek szavak, pedig eddig csak egy partin vagyunk túl, ami a szabályok mennyisége miatt elég döcögősen, 6 órás játékidővel ért véget – közben persze jó néhány szabályt be is néztünk – de még így is jól szórakoztunk, egy unalmas percünk nem volt.
Felfoghatatlan, hogy egy ennyire unalmas és száraz téma, mint a társadalmi osztályok, a kapitalizmus, az államigazgatás, hogy lehet ennyire témában tocsogóan tematikus. Brilliáns! A 6 óra alatt senki nem esett ki a szerepéből, folyamatosan agyaltunk, hogyan lehet nekünk a legjobb, de ugyanakkor meg kellett tanulnunk, hogy nem lehet túl jó nekünk, mert abban a pillanatban a többieknek az rossz lesz, márpedig ha a többieknek rossz lesz valami ebben a játékban, az egy körön belül garantáltan visszaég ránk. Mit ér az az állam, amelyik annyira felveri az adókat és az árakat, hogy az emberek munka helyett sztrájkba kezdenek, és a termékeket a külföldi piacról fogják beszerezni? Mit ér az a kapitalizmus, amelyik munkahelyeket teremt, de közben a nagyobb nyereségérdekében minimálbéren dolgoztatja a lakosságot, sőt van hogy fel is számolja a cégeit és munkanélküliséget teremt? Mit ér az a polgárság, amelyik nem hajlandó költeni az oktatásra, hanem csak a saját pillanatnyi meggazdagodását helyezi előtérbe, ezáltal oktatás híján nem tud ellátni olyan fontos feladatokat, amelyek az állam fejlődését okozzák és segítenek leküzdeni az olyan nehézségeket, mint a járványok, a betegségek, stb...
Órákig tudnék mesélni róla mennyi mindent tud tanítani ez a játék arról, hogyan működik egy állam és egy gazdaság, és hogy mindezt mennyire végtelenül szórakoztató módon lehet átélni ebben a játékban.
A komponensek minősége nekem felemás volt. A kártyák gyönyörűek és a tapintásuk egy élmény, de a kartonelemek ezért az árért elég hitványak, míg a fa komponensek a szokásos, tipikus minőséget képviselik.
Ez a játék megéri a befektetést, mert ilyen nincs még egy a piacon!
Mit is mondhatnék? Korrekt, egyszerű kis játék, de a gamerebb lelkeknek ez egy vérszegény élmény. Gyerekeknek, kezdő játékosoknak amúgy kiváló, és még tematikusnak is érzem, még party hangulatot is képes nyújtani. A szabálykönyv külön nem tér ki a pontozásra, legalábbis mi nem találtuk meg benne, de feltételezzük, hogy a kincs 1 pont, az egyenlőség esetén a sárkány kincse dönt, amúgy meg ki tudja :D
Nem tudom, hogy a kiegek mennyivel gazdagítják a játékot, és hogy a Karak II mit tud, de szerintem bőven van ebben a könnyed dungeon crawler-ben sokkal, de sokkal több lehetőség is. Én nyitott vagyok rá.
Először ketten próbáltuk ki a játékot: gyors, nem túl nehéz, nincs sok csata, kicsi a kihívás, gyakorlatilag bármit tudsz teljesíteni, amit eltervezel. Ez alapján azt mondanám, hogy 4-5 játék után nem ülnék le mellé többször.
Na de több fővel.... huhú! Egy egészen másik élmény! 5-en nem próbáltuk még, de 4-en már igazán kijött a játék különlegessége. Nehéz lett, alig volt lehetőségem bármit is kifejleszteni, küldetéseket teljesíteni. A téma sokkal jobban átjött, a karakterek képességei hangsúlyosabbak lettek, a csaták pedig epikusak!
Először idegenkedtem a dizájntól, de nagyon hamar meg lehet szeretni, az asztalkép egyenesen kaotikusan gyönyörű!
A minőségre van panaszom... részben fantasztikusak a tartozékok (a szilánkokat imádom), részben viszont silány minőségűek. A kártyák enyhén ívesen meg vannak hajolva, a karakterlapok, vékonyak és sérülékenyek, a játék árához képest pedig jobban örültem volna inkább közepes minőségű miniknek, mint standee-knek... A meeple követők sajnos a tematikát rombolják, ugyanakkor a tábla tapintása kimondottan tetszetős, ahogy a kártyáké is, de muszáj bevédőzni őket.
Mindent egybevéve egyrészt hatalmas meglepetés, ami 2 fővel egy kedves, nyugis játék, de minden plusz játékosszámmal csak nő a káosz és az őrület. Sajnos, ha van AP játékos, akkor a játékidőt jelentősen el tudja nyújtani, pedig össz-vissz három körről beszélünk.
Amit viszont a legjobban vártam, a Csodaország hangulat, az inkább elmarad.
Írj nekünk üzenetet
