Tudományos-fantasztikus regényekből vett részleteket és novellákat talál ebben a kötetben az olvasó. Tudományos-fantasztikus művekről beszélünk. Meg kell különböztetnünk ezeket egy régebbi eredetű, rokon műfajtól, az utópisztikus művektől. Az utópisztikus regény elképzelt, ideális társadalomba vezet bennünket. Első példája az angol Morus Tamás Utópia (Seholsincs) című, első ízben 1516-ban megjelent műve. Az utópisztikus regény Morus óta gazdag és okágú fejlődésen ment keresztül. A tudományos-fantasztikus regény ezzel szemben olyan technikai és egyéb találmányokról szól, amelyek a szerző korában még nincsenek, de több-kevesebb valószínűséggel előre látható, hogy lesznek. Mivel a nagy tudományos-technikai felfedezések forradalmasítják a társadalmat is, a tudományos-fantasztikus művekben is gyakran találkozunk utópisztikus társadalomrajzzal. A tudományos-fantasztikus regény atyja Jules Verne, a világ egyik legnépszerűbb regényírója, másik klasszikusa az angol H. G. Wells. A műfaj fejlődésének nagy lendületet adott századunk technikai forradalma, főként a mikrofizika felfedezései és a világűr küszöbönálló meghódítása. Ennek a műfajnak Vernétől napjainkig tartó fejlődéséről ad szerény keresztmetszetet ez a kötet. A termés gazdag és érdekes, bár, nemegyszer vitatható értékű. Válogatásunk azonban mégis izgalmas, jó gyűjtemény. Hiszen a tudományos-fantasztikus regényben rendkívüli lehetőségek rejlenek, többek között azért is, mert egyfajta értelemben a népmesék folytatása a XX. század fejlett technikai-társadalmi viszonyai között.