"-Odanézz!
A hang a hajó orrából jött. Phrong becsapta a könyvet, amelyet a kezében tartott, és előresietett. Oda, ahol az átlátszó műanyag szabaddá tette a kilátást a világűrbe… oda, ahol Sklaff állt…
 – Ott ni! Látod? – mutatott előre rózsaszín körmű ujjával a világűr egy pontjára, ahol a sok ténygömb között a célul kitűzött egy is ott keringett., – Húsz másodperce bukkant fel. Csak állok és nézek, és egyszerre meglátom! Ez… ez gyönyörű!
 – Nos, igen – biccentett Phrong. – A csodálat. Megértem.
A világos monitoron ugyanaz a kép tisztán és élesen, mint amely a világűrből a szemük elé tárul, csak a hajszálkereszt hiányzik az eredetiről, az égboltról, de már anélkül is felismerhető a célpontjuk: a sok fénygömb közül kivált egy, és szédítő sebességgel közeledett feléjük.
A Glóbusz I.
Pontosabban: ők közeledtek szédítő sebességgel a Glóbusz I. felé."

A Galaktikában minden bolygónak joga és egyben kötelessége is, hogy belügyeit önállóan intézze. Nagyon kivételes eset az, amikor más civilizáció beleavatkozik – beleavatkozhat – egy másik bolygó életébe és történelmébe. Mi lehet az oka, hogy Sklaff és Phrong kapitány, a Glóbusz II. lakói mégis elindulnak a Glóbusz I.-re, erre a nyugtalan bolygóra, amelyet veszedelmes, békétlen és kapzsi emberek laknak. Hívta őket valaki, küldték őket, vagy maguktól jönnek? Milyen fontos adatokat kívánnak a Glóbusz I. közvéleménye elé tárni? Tud-e erről Mr. Borought, az A+1 konszern vezérigazgatója? S miért próbálja ezt mindenáron megakadályozni Mr. Williams, a konkurens cég vezetője. Mi a szerepe az eseményekben az A+1 két kutatójának, Poulnak és Ewilnek? Emberek-e vagy mégsem a Glóbusz II. küldöttei, s sikerült-e küldetésüket végrehajtaniuk?
Gyürk Sarolta, a nemrégiben elhunyt ismert krimiszerző utolsó, eddig kiadatlan művei közül való ez a fiatalabb korosztály számára írt, tudományos-fantasztikus regény, melynek mottója:

„…amolyan emberféle, de mégis más.
Meglehet, valaki a jövőből.
Vagy egy hős a jelenből?”