Kik azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek „holt embereknek” nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a „holt emberek” elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.