Bizáncium és az Urkajnai Urkaganátus háborújáról szól Pelevin új könyve. Meg egy nagy szerelmi háromszögről, melynek középpontjában egy gyönyörűséges "guminő" áll. Ebben a fantáziavilágban, valamikor a távoli jövőben a Bizáncium nevű, antigravitációs pányván lebegő, hatalmas gömbben él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, s az alatta elterülő síkságon senyvednek az orkok milliói egyre hanyatló - s közben egyre nagyobb harci és munkasikereket elérő - diktatórikus társadalmukban. A bizánciumiak minden évben indítanak egy kis háborút ellenük, amely abból áll, hogy a Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat (majd hagyják, hogy azok "győzelmet arassanak"), s az erről készült filmfelvételek, a "sznaffok" jelentik az "emberek" mindennapos szórakozását. A "sznaff" tehát egyszerre a tévéhíradó, az esti film és a Való Világ számukra - valamint a legfőbb vallási szentség... A regény főhőse, a bizánciumi Damilola összenőtt harci tévékamerájával, melyet otthonról irányít - s ő a háborúk indításához szolgáló "videoürügyek" megszervezésének és lefilmezésének legfőbb mestere. De közben életének igazi értelme Kája, a "szúrája", avagy guminője, aki minden hús-vér nőnél kívánatosabb. A "maximális dögségre" beállított Kája azonban nem őt szereti, hanem egy ork fiatalt... Pelevin ezúttal is különleges képzelőerővel teremt meg egy bizarr világot, mely lehetővé teszi, hogy filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja elénk, s a szerelem és bosszú megható történetén keresztül tűnődjön el azon: Mi a szerelem? Mi az ember? Mi az élet?