Kik azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a
dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek „holt embereknek”
nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok,
mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is
találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új
élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem
közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a „holt emberek” elrabolják,
hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem
kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második
világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal,
akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.