Jobb nem firtatni

Sir Arthur Conan Doyle-t a hazai olvasóközönség leginkább Sherlock Holmes atyjaként ismeri, pedig sokoldalút és maradandót alkotott a természetfölötti irodalom terén is. Régiségbúvár rémtörténeteiben – melyek többek között az első múmiafilmet ihlették – a történelem és az egyiptológia iránti érdeklődése nyilvánul meg; spiritiszta novelláiban saját személyes tapasztalatait dolgozza fel a szeánszokról, a médiumokról és a szellemidézésről; hátborzongató tengerészhistóriáiban egyebek mellett magyarázatot kínál a Mary Celeste kísértethajó titokzatos esetére; kegyetlen meséiben (contes cruels) arról fest végletes képet, hová fajulhatnak a sötét emberi szenvedélyek; modern rémtörténeteiben pedig a tudományos-technológiai haladás vívmányaiban rejlő ijesztő lehetőségekkel játszadozik. Kötetünk reprezentatív betekintést nyújt munkásságának e kevésbé közismert, ám annál figyelemreméltóbb szeletébe, a MesterMűvek hagyományai szerint minden elbeszéléshez külön bevezetést és magyarázatokat mellékelve.

„Arthur Conan Doyle mindmáig az egyik legkedveltebb írónk; műveit világszerte érdeklődéssel – és olykor megszállottsággal – olvassák.” - Russell Miller

Tartalomjegyzék

Előszó

I. Régiségbúvár rémtörténetek
Thot gyűrűje
A 249. számú tétel
Akínzókamra emléke

II. Spiritiszta rémtörténetek
A barna kéz
Játék a tűzzel
Így történt…

III. Tengerész rémtörténetek
De profundis
A Sarkcsillag kapitánya
J. Habakuk Jephson beszámolója

IV. Kegyetlen mesék
Az új katakomba
A brazíliai macska
Château Noir utolsó ura

V. Modern rémtörténetek
A római tárna rejtélye
A Los Amigos-i fiaskó
A rémálmok szobája